Antibiotikum-rezisztencia: világszintű fenyegetés a humán- és állategészségügyben

Mit jelent az antibiotikum-rezisztencia?

Az antibiotikum-rezisztencia napjaink egyik legsúlyosabb, ugyanakkor gyakran alábecsült globális egészségügyi kihívása. Akkor alakul ki, amikor baktériumok, gombák, vírusok vagy paraziták ellenállóvá válnak az ellenük alkalmazott gyógyszerekkel szemben. A jelenség önmagában nem új: a mikrobák évmilliók óta alkalmazkodnak változó környezetükhöz. Ami új, az a változás tempója. Az antibiotikumok túlzott, indokolatlan vagy helytelen használata – humán- és állatgyógyászatban egyaránt – olyan szelekciós nyomást teremtett, amely felgyorsítja a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását és globális terjedését.

A WHO az antibiotikum-rezisztenciát manapság az egyik legjelentősebb globális közegészségügyi fenyegetésként tartja számon, amely az emberi, az állati és a környezeti egészséget egyaránt érinti. 

Az antibiotikum-rezisztenciáról számokban

A számok kijózanítóak. A Global Burden of Disease 2019-es elemzése szerint közel évi 4,95 millió haláleset hozható összefüggésbe az rezisztens baktériumokkal történő megfertőződéssel (Murray et al., The Lancet, 2022). Ez több, mint amennyit a HIV/AIDS vagy a malária évente okoz. Az előrejelzések szerint, ha a tendencia változatlan marad, 2050-re akár évi 10 millió haláleset is bekövetkezhet az antibiotikum-rezisztencia következtében (O’Neill Review, 2016).

Az antibiotikum-rezisztencia kialakulása

Az antibiotikum-rezisztencia kialakulása molekuláris szinten rendkívül összetett, mégis logikus folyamat. Az antibiotikum elpusztítja az arra érzékeny baktériumokat, de ha akár egyetlen egyed genetikai okból túléli a kezelést, az elszaporodik. A rezisztenciagének nemcsak öröklődnek, hanem baktériumok között is átadhatók. Így alakulhat ki rövid idő alatt multirezisztens (MDR) vagy akár pánrezisztens törzs. Különösen aggasztó a karbapenem típusú antibiotikumokra rezisztens Enterobacterales törzsek vagy az MRSA felbukkanása, amelyek ellenállnak az ún. utolsó vonalbeli karbapenem típusú antibiotikumoknak (melyeket akkor alkalmaznak, mikor más antibiotikumok már csődöt mondtak).

Az antibiotikum-rezisztencia szintjei

Az antibiotikum-rezisztencia súlyosságának leírására a szakirodalom egységes kategóriarendszert használ. Ezek a kategóriák segítenek pontosan meghatározni, hogy egy adott baktérium milyen mértékben vált ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben.

1. MDR – multirezisztens (multidrug-resistant): Az adott kórokozó legalább három különböző antibiotikum-csoporttal szemben rezisztens. Bár a kezelési lehetőségek beszűkülnek, általában még rendelkezésre áll hatékony terápia.

2. XDR – extenzíven rezisztens (extensively drug-resistant): A baktérium szinte minden elérhető antibiotikum-csoporttal szemben rezisztens, és csak egy vagy két hatóanyag marad terápiásan alkalmazható. Az ilyen fertőzések kezelése már jelentős szakmai kihívást jelent.

3. PDR – pánrezisztens (pandrug-resistant): A legsúlyosabb kategória: a kórokozó az összes klinikailag elérhető antibiotikummal szemben rezisztens. Ilyen esetben nincs standard, bizonyítottan hatékony antimikrobiális terápia, és a kezelés gyakran egyedi, kombinációs vagy kísérleti megoldásokra korlátozódik.

A kategóriák nem csupán laboratóriumi besorolások: közvetlenül összefüggnek a terápiás lehetőségek szűkülésével, a megnövekedett halálozási aránnyal és az egészségügyi költségek emelkedésével. Éppen ezért a multirezisztens baktériumtörzsek megjelenése korai figyelmeztető jel, míg a pánrezisztencia már a modern antibiotikum-terápia határát jelzi.

A nagyüzemi állattenyésztés, mint a rezisztens baktériumok kialakulásának egyik fő kiváltó oka

A nagyüzemi állattenyésztésben több mint 27 különböző osztályú antibiotikumot használnak. 2015 és 2017 között 118 ország jelentett mennyiségi adatokat az állatokon végzett antimikrobiális szerek használatáról, ami a 2015-ös év adatához (89 ország) képest jelentős növekedést jelent. Az antibiotikumok kiemelt jelentőséget kapnak még a mai napig sok országban növekedésfokozó szerként is. Az antibiotikumokat sokszor megelőzésként is alkalmazzák, így szerepet kapnak a rossz állattartási körülményekből eredő fertőzések ellensúlyozásában is.

Az antibiotikum-rezisztencia hatása a világgazdaságra és az emberiségre

Az antibiotikum-rezisztencia jelensége várhatóan 2050 környékére fog várhatóan kicsúcsosodni, mivel ekkorra várhatóan 28 millió embert dönt majd szegénységbe az antimikrobiális reizisztencia jelensége. 

Az antibiotikum-rezisztencia jelenségének eredményeként:

• 7,5%-kal csökkent az AMR miatt a világ élelmiszertermelő állatállománya.
• Várhatóan 3,8%-kal csökken majd a globális élelmiszer export.
• Globálisan akár 3 trillió USD összeggel is növekedhetnek a közegészségügyi kiadások az AMR miatt.

Az antimikrobiális rezisztencia humánegészségügyi hatásai:

• Megnövekedett megbetegedési és halálozási arány.
• A humán célra használt hasonló típusú antibiotikumok csökkent hatékonysága.
• Megnövekedett humánegészségügyi költségek.
• A humán kórokozók rezisztenciájának kifejlődése felgyorsul.
• A fertőzések a korábbinál gyorsabban terjednek.

A modern orvostudomány számos területe – a szervtranszplantáció, a kemoterápia, a koraszülött-ellátás vagy a nagy műtétek – elképzelhetetlen hatékony antibiotikumok nélkül. Az AMR tehát nem csupán fertőzések kezelését nehezíti meg, hanem a teljes egészségügyi rendszer stabilitását érinti. 

Mit tehetnek az állattenyésztők az antibiotikum-rezisztencia jelenségének megfékezése érdekében?

Biztosítani kell, hogy az állatoknak adott antimikrobiális szereket kizárólag fertőző betegségek leküzdésére vagy kezelésére használják, szigorúan állatorvosi felügyelet mellett. Az állatok vakcinázása egy jó lehetőség az antibiotikumok iránti igény csökkentése érdekében, csakúgy, mint a piacon elérhető alternatív antimikrobiális készítmények alkalmazása.

Fontos már jól bevált állategészségügyi és higiénés gyakorlatok népszerűsítése és alkalmazása az állati eredetű élelmiszerek előállításának és feldolgozásának minden lépésében. Fontos lépés a fenntartható termelési rendszerek bevezetése, amelyek javítják a higiéniát, a biológiai biztonságot és az állatok stresszmentes kezelését.

Az állattartóknak be kell tartani az antibiotikumok felelős használatára vonatkozó nemzetközi szabványok, valamint az OIE, a FAO és a WHO által meghatározott irányelveket.

Személy szerint mi mit tehetünk az antibiotikum-rezisztencia megelőzése érdekében?

• Csak az orvosod által személyesen számodra felírt antibiotikumot használd!
• Mindig szedd végig a teljes antibiotikum kúrát, még akkor is, ha már jobban érzed magad!
• Soha ne használj fel korábbról megmaradt antibiotikumot!
• Soha ne oszd meg másokkal a neked felírt antibiotikumot!
• A fertőzések megelőzése érdekében moss rendszeres kezet, kerüld a betegekkel való érintkezést, valamint szükség szerint vegyél fel ismétlő védőoltásokat!

Antimikrobiális hatású gyógynövényes készítmények

A hatékony alternatív növekedésfokozók utáni kereslet egyre nő minden nagyobb hústermelő országban, ahol az antibiotikumok hozamfokozóként való használatát már betiltották, és ott is, ahol az ilyen korlátozások bevezetése még várat magára.

A gyógynövényes készítmények az egyik olyan ígéretes termékcsoport, amely a leghosszabb ideje kiállta az idő próbáját, következetes eredményeket produkálva különböző földrajzi területeken, sőt fajok esetében egyaránt.

A gyógynövények minden lehetséges szintet átfedő mechanizmusokon keresztül fejtik ki hatásukat, nem rendelkeznek olyan pontosan meghatározott hatásmechanizmussal, mint az antibiotikum-helyettesítők néhány más osztálya. Akkor működnek a leghatékonyabban, ha egy meghatározott időtartamon keresztül folyamatosan adják őket, és számos olyan előnyt kínálnak, amelyeket más termékcsoportok nem:

• Használhatók általános kezelésre, amely nem igényel finomhangolást.
• Nagyon széles biztonsági határokkal rendelkeznek.
• Pelletálható, stabil molekulákkal rendelkező készítmények.
• Közvetlenül és közvetve egyaránt hatnak a takarmányra, a gazdaszervezetre és a bélflórán keresztül is.
• Számos előnyt kínálnak a növekedés ösztönzésén és az immunitás erősítésén túl is.
• A növényi összetevők által biztosított összetett fizikai-kémiai rendszer védi a fitoaktív hatóanyagokat, nagymértékű hatóanyag-stabilitást eredményezve.

Hogyan csökkenti a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását a gyógynövényes állatgyógyászati használata?

• Gátolják a biofilm-képződést.
• Efflux pumpa (EP) gátló hatásúak.
• Csökkentik a bakteriális virulenciát.
• Immunmoduláló hatásúak.
• Csökkentik a rezisztencia lehetőségét a fitogenikus anyagok közötti szinergiával.

A gyógynövények állategészségügyi felhasználásának hasznossága is tagadhatatlan. Az elmúlt néhány évben ismét megnövekedett az érdeklődés a természetes vegyületek használata iránt az állatállományok általános egészségi állapotának fenntartása érdekében, köszönhetően e készítmények biztonságos és hatékony voltának.

Az AYURVET Ltd. cég termékeit több évtizede használják állattartó telepek világszerte kiváló minőségű állati termékek előállítására, csökkentett antibiotikum felhasználás mellett.

A gyógynövények és illóolajok kombinációja a legkülönbözőbb földrajzi régiókban is elősegíti az állattartás hatékonyságát. Az AYURVET és hivatalos utódvállalata, a ZENEX Animal Health Ltd. a megoldások széles skáláját kínálja az antibiotikus növekedésserkentők helyettesítésére minden haszonállatfaj részére.

Fontos megértenünk, hogy ha nem cselekszünk, hamarosan elveszíthetjük a jelenleg még elérhető és hatásos antibiotikumokat.